A golyóstoll "lelke" a nagy pontossággal csiszolt fémgolyó,ez viszi át a gyorsan száradó,olajalapú tintát a papírra.

A golyó általában lágy- vagy rozsdamentes acélból készül,átmérője kb.1mm,és néhány miliomodcm-nyi pontossággal gömb alakúra csiszolják.Készülhet volfrám és szén ötvözetéből is,amely csaknem gyémántkeménységü.

A golyó felületét néha érdesítik,hogy jobban tapadjon a felülethez,amelyre írnak.

A kész golyókat acél- vagy sárgaréz foglalatba helyezik,amelyben minden irányban szabadon foroghatnak,majd a foglalat csúcsát behajlítják,hogy a golyó ne essen ki.

A tinta a betétből egy keskeny csövön keresztül jut el a golyó foglalatához.A betét vége szabadon kell hogy maradjon,vagy legalábbis egy kis lyuknak kell rajta lennije,máskülönben a tinta fogyása nyomáscsökkenést idézna elő benne,s ez meggátolná,hogy a tinta a golyóhoz jusson.

A golyó foglalatába vájt parányi barázdák biztosítják,hogy a tintaegyenletesen kerüljön a golyóra,így amikor a tollat végighúzzák a papíron,a golyó simán forog és folyamatos vonalat húz.

A francia Biccég golyóstollaiból naponta csaknem 14millió darabot adnak el a világon.Egy finom hegyű tollal több mint 3,5kmhosszuságu írást lehet papírra vetni,közepes finomságuval 2,5km-nyit.

A golyóstoll magyar feltalálója

A töltő toll 1884-es megjelenése előtt vagy ezer éven át kihegyezett madártollal írtak világszerte.Aztán az 1930-as években Bíró László újságíró feltalálta a golyóstollat.Bíró a második világháború kitörése után elmenekült Magyarországról,s Argentítában telepedett le.

Vegyész bátyja,György segítségével tökéletesítette a tollat,s a háború idején Buenos Airesben megkeszte gyártását és árusítását.1944-ben eladta a találmányt egyik támogatójának,aki Biro-toll néven nagy mennyiségben szállított belőle a szövetséges légierőnek,mivel nagy magasságban ,kis nyomáson is lehetett vele írni.Bíró Lászlót elfelejtették ugyan,de neve fennmaradt,hiszen a világ nagy részén még ma is bírónak nevezik a golyóstollat.