Amikor bekapcsolunk egy elektromos hősugárzót vagy főzőlapot,az felmelegszik.Akkor hogyan lehetséges az,hogy az elektromossággal működő hűtő- vagy fagyasztószekrényben bekapcsolás után lehűl az étel?

Nos,a hűtőszekrény megalkotói két fizikai alapelvet hívtak segítségül.Az első az,hogy a párolgó folyadékok hőt vonnakl el a környezetükből,mert a párolgáshoz szükséges energiát hő formájában veszik el.A másik elv azt mondja ki,hogy a folyadékok kis nyomáson alacsonyabb hőmérsékleten párolognak el.

Minden olyan folyadék,amely alacsony alacsony hőmérsékleten könnyen elpárolog,alkalmas lehet hűtőfolyadéknak.A hűtőfolyadékot különböző nyomású csőszakaszokon keringetve elérhető,hogy az felváltva hol elpárologjon,hol pedig cseppfolyossá váljon.A háztartási hűtőgépek többségében mesterségesen előállított hűtőfolyadékot- a régebbi tipusokban klórozott fluorkarbonokat (CFC-ket),azújabbakban más,a légkör ózonrétegét nem károsító szénhidrogénket használnak.

A hűtőszekrény hűtőrészében lévő csövek tágak,így itt a nyomás kicsi,s a hűtőfolyadék elpárolog.Ez hidegen tartja a csöveket,s hőt von el az élelmiszerektől.

E csövekből egy villanymotor szippantja be a hideg gázt,összenyomja- s ez által felmelegíti- azt,majd a hűtőgép hátulján elhelyezett csövekbe továbbítja.Itt a környező levegő átveszi a hőt,így a gáz lehül és cseppfolyóssá válik,bár nyomása továbbra is nagy.

Innen a nagyon vékony furatú csövön,az úgynevezett kapillárison keresztül kerül vissza a folyadék a tág hűtőcsövekbe,ahol újra elpárolog,s minden kezdődik előröl.

Évezredeken át a jégverem volt az élelem frissen tartásának egyetlen eszköze.Jégvermeket használtak az ókori görögök és rómaiak,valamint a perui inkák is.

A mesterséges hűtést a 19. században az az igény hívta életre,hogy az Ausztráliában,Új-Zélandon,Dél-Amerikában és Észak-Amerika nyugati államaiban elterülő hatalmas legelőkről a húst frisse szállíthassák Európa és az Amerikai egyesült Államok keleti államainak nagy felvevőpiacaira.

A mesterséges hűtés elvének egyik első felfedezője és alkalmazója egy Skóciából Ausztráliába kivándorolt nyomdász,James Harrison volt.Amikor a betűket éterrel (az éter könnyen párolgó,alacsony forráspontú folyadék) tisztogatta,észrevette,hogy az lehűti a fémet.Felismerését a gyakorlatban is kamatoztatta,amikor nagy ausztrál aranyláz idején a Victoria államban alakult Bendigo nevű településen -1851-ben- egy sörfőző helyiségeit úgy hűtötte,hogy a csövekben éter keringett.

Harrison ötlete vezetett el az első olyan hajóútig,amelynek során hűtött húst szállítottak Ausztráliából Londonba.A Strathleven nevű hajó 1880-ban tette meg ezt az úttörő jelentőségű,két hónapig tartó utat.

Az első háztartási hűtőgép 1879-ben készült el,amikor Karl von Linde némrt mérnök átalakított egy általa hat évvel korábban tervezett ipari hűtőt.A hűtőfolyadék ammónia volt,amelyet kis gőzszivattyú keringetett.Az elektromos hűtőgép első változatátBalzár von Platen és Carl Munters svéd mérnökök alkották meg.Az 1923-ban forgalomba hozott Electrolux hűtőszekrényben már villanymotor hajtotta a kompresszort.

Hogyan tartósít a hűtés?

Amikor hűtéssel tároljuk ételeinket, a megromlásukat előidéző két folyamatot,azaz a baktériumok és penészgombák elszaporodását és a kémiai bomlást - pl. a gyümölcs túlérését- előidéző folyamatokat lassítjuk le.

A háztartási hűtőgépekben a hőmérséklet általában 1-5°C között van.Ez elég ahhoz,hogy az élelmiszerek többsége akár egy hétig is friss maradjon.Mind a rothadást okozó mikroorganizmusok szaporodása,mind a kémiai bomlás lelassul,de egyik folyamat sem szűnik meg,így az étel egy idő utrán megromolhat.

A háztartási fagyasztókban általában -18°C körül van a hőmérséklet,s így az élelmiszerek - mennyiségüktől és minőségüktől függően - egy hónaptól egy évig terjedő ideig frissen tarthatók.