John Stith Pemberton gyógyszerész 1884-ben készített egy Pemberton's French Wine Coca névre hallgató, borból és kokainból álló italt, egy úgynevezett cocawine-t.^[1] Italát valószínûleg egy Angelo Mariani nevû korzikai vállalkozó hasonló összetételû és nagy népszerûségnek örvendõ Vin Mariani-ja alapján keverte ki. 1885-ben Atlanta városa és a környezõ Fulton megye alkoholtilalmat vezetett be, így hát Pemberton nekiállt egy alkoholmentes, szénsavas változat kidolgozásának.

1822. december 27-én született Dole-ban, a Jura hegységben. Apja szegény tímár, a napóleoni háborúk veteránja volt, fia sokat nélkülözött. Nem is volt jó tanuló, inkább a festészetben jeleskedett, kémiából közepesnél sosem kapott jobb osztályzatot - a párizsi egyetemen két szuggesztív professzor elõadásait hallgatva mégis ez a tárgy kerítette vonzásába. 1848-ban nem csak a párizsi forradalomban vett részt, hanem magyarázatot adott arra a korábban felfedezett jelenségre is, miért forgatják el egyes szerves vegyületek balra, mások jobbra a polarizált fényt.

A lézer egy különleges elektromágneses sugárzás, melynek jelentése (LASER= Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation) a ?stimulált sugárzással való fényerõsítés?-ben keresendõ. A folyamat teljes megértése céljából ismerkedjünk meg az atomi szerkezettel, és annak néhány specialitásával.

Elektronok energiaszintje

A lézerfény fizikájának megértéséhez elõször nézzük meg az atomok energiaszintjeit, valamint hogy az ezekben az energiaszintekben bekövetkezõ változás hogyan vezet a lézerfény létrejövéséhez.

A fényképezés más néven FOTOGRÁFIA, képek megörökítése fénnyel fényérzékeny anyagon; a fotóm?vészet m?alkotások létrehozása ilyen eljárással, ill. e m?vek összessége.

A fotográfia szó a görög photosz (fény) és graphein (rajzolni) szavakból származik. El?ször Sir John F. W. Herschel használta 1839-ben.

Fényképezéskor a fényképez?gép lencséivel képet vetítenek a gépben lev? filmre vagy lemezre. A film vagy a lemez cellulóz-acetátból, üvegb?l vagy más átlátszó anyagból van, és a felületét valamilyen ezüstsóval, például ezüst-kloriddal vagy ezüst-bromiddal képzett, fényérzékeny emulzió borítja.

Az idõ mérése mindíg valamilyen állandó, stabil csillagászati vagy fizikai jelenség alapján történik.

Idõmérésre használt csillagászati jelenségek:
- a Föld saját tengely körüli forgása
- a Föld Nap körüli keringése,
- a Hold Föld körüli keringése

Idõmérésre használt fizikai jelenségek:
- az inga lengésideje
- kvarckristály rezgése
- atomok rezgése

Csillagászati módszerek

Valószínüleg a leghamarabb a "napnyi" idõtartam mérését ismerték fel.